Fibi nagykorúvá vált. Régóta várta ezt a napot. Náluk, kvaggáknál a nagykorúvá válás különleges eseménynek számít. Ez az az időpont, amikortól a közösség részévé válhatsz. A nagykorúvá válás az a pillanat, amikor tevőlegesen is része lehetsz a kvagga-közösségnek. Fibi már régóta készült erre a napra és az utána következő „életére”. Tenni akart. Segíteni akart. Érezni akarta, hogy fontos a létezése. Fontossá válni, tudni, hogy „nélküle” ez a közösség kevesebb lenne. A nagykorúvá válásig a gyermekeket kiszolgálják, segítik a fejlődésüket, óvják, védelmezik, bölcsen és szeretettel nevelik őket. Ez utóbbi a legfontosabb a kvagga közösségben. Tudják, hogy a gyermek számára a születésüktől fogva a kiegyensúlyozott fejlődéshez a szeretetteljes környezet, a biztonság és következetes nevelés megteremtése szükséges. Az anyával vagy az anya hiánya esetében egy másik női családtaggal való szoros és biztonságos kötődést adó kapcsolat, létfontosságú. A kvagga gyermekek vidámak, egészséges lelki, szellemi fejlettséggel indulnak neki a felnőtté válásnak. A gyermekek sok időt töltenek családi körben, koruknak megfelelő tanításban van részük. Az anyát soha nem hagyják egyedül a közösség tagjai. Az anyáknak, amíg a gyermekük nagykorúvá nem cseperedik, nem kötelező a közösségben dolgozni. A gyermekével foglalkozik. Vannak olyan anyák, akik több gyermeket nevelnek és vállalják, hogy néhány órában a többi anya gyermekére vigyázva, egy közösséget alkotva játszanak. Ők a tanítók, akik még anyaként is tanítanak. A közösségekben a kicsik megismerik a természetet, a természeti kincseket, a természet adta eledeleket, gyógyító növényeket. A víz, a tűz, a levegő, a fémek, fák, virágok, bokrok „tudását”. Az elemek kvantumfizikai létezésével is tisztában vannak, tudják, hogy minden „ELEM” önmagában is létező lény. A kvaggák életét az együttműködés hatja át. Magukért és a közösségért dolgoznak, napi 2 órát töltenek közösségi munkával. Ha nem tudnak elmenni, kivenni a részüket a munkából, akkor jelzik. Máskor persze bepótolják, eszükbe sem jut kibújni a „felelősség” alól. Ilyenkor egymásnak segítenek, mindenkinél azokat a dolgokat végzik el, amelyet Ő maga nem tud. A közösségi tereket és a közösen használt dolgokat javítják, szépítik és formálják. Mindenki rendelkezik a szükségletei szerinti dolgokkal, mindenük van, amiket szeretnének. Nem gyűjtögetnek feleslegesen, megosztják a javaikat. Egész életüket a szeretet hatja át. Hihetetlen, de természetes az önzetlen segítés, jószándékú, barátságos együttműködés. Számíthatnak egymásra, úgy, hogy senki-senkit nem használ ki. Azt adják egymásnak, amit önmaguknak is kívánnának. Az értékrendjüket magas intellektuális szintjük, a feltétel nélküli szeretet, az őszinteség, jószándék alakítja. Ennek következtében a harag, az irigység, a düh, az egymás iránti ellenségeskedés számukra nem ismert érzések. Ők szeretnek élni. Az élet iránti elragadtatás, a boldogság és a sikeresség jellemzi mindennapjaikat. Fibi örömmel várta a nagykorúvá válásának napját azért is, mert végre elkezdhette azt, hogy kipróbálja magát azokban a tevékenységekben, amelyeket úgy szeretett. Erős vonzódást érzett a növényekhez, az anatómiához, ezáltal a gyógyításhoz, a biológiához, a környezetvédelemhez és a finom ételek készítéséhez. Szerette az ételek ízének, illatának harmóniáját. Kivételes tehetsége volt ahhoz, hogy elsőre egymáshoz nem illő ételekből, csodálatos, harmonikus íz-világú ételkülönlegességeket készítsen. Ismerte a gyógynövények, fűszerek világát, használatuk során kifejtett erejüket, gyógyhatásukat, viselkedésüket. Érezte a növényeket. Szinte benne élt a világukban, ha foglalkozott, főzött, ételt készített velük. De különleges képességekkel volt megáldva a betegségek, gyógyítás terén is. Kapcsolatban állt a magasabb értelemmel, misztikus tudás birtokosa volt. Tisztán tudta, hogy számára nem létezik semmiféle harmóniától eltérő elváltozás, baj, betegség. Tudása alapján minden élő testet vissza tudott állítani harmonikusan működővé. Nem érzett félelmet, nem volt kihívás, sem presszió ebben a helyzetben. Bármilyen őt érdeklő tevékenységgel elkezdhetett foglalkozni. Ha nem tetszett, abbahagyhatja, belekezdhet egy másikba. Annyit kell majd megtennie, hogy azzal a tevékenységgel, amellyel később foglalkozni szeretne, egy személyiségtesztet és egy érettségi vizsgát tesz majd le. De élete során annyi tevékenységet és „szakmát” végezhet, amennyit akar. Megengedheti magának, hogy azt végezze, amit éppen szeretne, és amiben megtalálja a sikerélményt is. A cél az, hogy minden gondolatát, tettét, tevékenységét áthassa a szeretet és szeretetből végezze azt, amit választott. Fibit már a szerelem is megérintette. Választottja néhány évvel idősebb, de roppant daliás fiatal kvagga. Sokat találkoznak, tanulnak, művelődnek, beszélgetnek együtt. Sokat járják a természetet, gyógynövényeket gyűjtenek, hasonló érdeklődési körük van, éppen emiatt rengeteg megbeszélnivalójuk van. Együtt járnak egy tánc-közösségbe. Ezen kívül együtt szoktak főzni a szép-házban, ahol a kvaggáknak főznek, azoknak, akik más tevékenységet végeznek, mint például a tanítók. Azok készítik a reggelit, ebédet, vacsorát, akik szeretnek főzni, akik értenek hozzá, azért, hogy mindenki egészségeset, finomat, jóízűt ehessen, hogy az ételük az életük legyen. Fibi szerelme ezüst bányászati mérnök. Az ezüstöt sok mindenre használják. Csere-eszköz, szimbólum, fémtárgyak készítéséhez, technológiai eszközök előállításához egyaránt. Fejlett technológiával rendelkeznek, mégis nagyon egyszerű megoldásokat alkalmaznak. Mindig az egyszerű megoldások a legjobbak………………………………………………………..folytatás következik